A kiadók megengedhetnek maguknak néhány igazán jó ügyvédet. Ideje tanulni egy kicsit arról, hogy mire érdemes figyelni.
Fotó: Tingey Injury Law Firm / Unsplash
Valamikor minden kereskedelmi termékben és együttműködésben létre kell hozni a szerződéseket. Ezen a ponton általában ügyvédek kerülnek szóba – de sok indie még mindig úgy érzi, túl drága ügyvédekkel dolgozni, vagy nem bíznak abban, amit mondanak. Én továbbra is azt javaslom, hogy konzultálj egy ügyvéddel, amikor jogi dokumentumot szeretnél készíteni, vagy jogi dokumentumot szeretnél aláírni (és sok játékipari jogász örömmel ad ingyenes tanácsadást) – de azt is gondolom, hogy óriási értéket képvisel néhány gyakori ötlet és figyelmeztető jel megértése a szerződésekben.
Kérlek, vedd figyelembe, hogy nem vagyok jogász. Ez nem jogi tanács. Ez egy független fejlesztő, aki egy évtizede foglalkozik szerződésekkel. Kérlek, fordulj ügyvédhez, ha bizonyosságot szeretnél. Amit tudok, az az, hogy bármit is küld a kiadó, az az ő kívánságlistája. Ezt az ügyvédjük készítette,nekik. Minden pontosan úgy működik benne, ahogy ők szeretnék, és az ő hasznukra válhat.
Teljes jogod van változtatásokat kérni. Valójában általában el is várják, hogy ezt tedd – még akkor is, ha a kiadó másként említi. Lehet, hogy azt mondják, hogy „ez ugyanaz a szerződés, amit mindenkinek küldünk”, „ez egy sablon” vagy „nem módosítunk ezen a szerződésen” – de ha aggályaid vannak, és ők nem hajlandók változtatni, néha jobb is, ha otthagyod őket, ha tudod.
Úgy érzem, a legtöbb indie már hallotta a hírhedt "ne mondj le a tulajdonjogról" szabályt – de beszéljünk még néhány dologról, amit gyakran látok a szerződésekben, és mindig azt javaslom az indieknek, hogy változtassák meg, adják hozzá, távolítsák el, vagy gondolják át, mielőtt aláírnák.
ÁLTALÁNOS
Mielőtt bármilyen konkrétabb dolgot keresnél, fontos megérteni a szerződés felépítését. A szerződések általában a felek meghatározásával kezdődnek, ezt követi a fogalmak meghatározása, a záradékok, majd az aláírások és végül a további dokumentumok.
A szerződés elolvasásának legegyszerűbb módja, ha kinyomtatod, majd fogod a definíciókat tartalmazó oldalakat, és azokat a kezedben tartva, olvasod a többit. Ha Nagybetűs Szóval találkozol, ellenőrizzd a definíciók közt, hogy mit jelent ez a szerződés összefüggésében. Ellenőrizd továbbá, hogy nincsenek-e homályos vagy rosszul meghatározott szavak – például „(nem)ésszerű”, „piac-konform”, „béta”.
Minden szerződést háromszor olvass át: egyszer úgy, mintha alá akarnád írni, egyszer úgy, mintha ki akarnál lépni, mert a kiadó átvert, egyszer pedig úgy, mintha te lennél a kiadó, aki át akar verni. Hirtelen sok különböző perspektívát fogsz találni ebben az egyetlen szövegben.
TÁRGYALÁS
A szerződésekben találkozhatsz az „első/utolsó tárgyalás/elutasítás joga” kifejezésekkel. Mindegyiknek nagyon sajátos jelentése van, és sajátos módon is kell reagálni rá. Általában ezeket a jogokat a következő projektedre érvényesítik (bármi legyen is az), vagy minden „származékos alkotásra” – bármilyen folytatásra vagy kapcsolódó termékre, amelyet esetleg létre szeretnél hozni. Személy szerint úgy érzem, a származékos munkáknak van értelme: elvégre a kiadó segít a szellemi tulajdon értékének növelésében – logikus, hogy szeretnének valamilyen jogot, hogy megpróbálhassák ezt a jövőben is biztosítani.
Első tárgyalás joga: A kiadó azt a jogot kéri, hogy minden tárgyalás során először egy közelgő projekt legyen bemutatva. Jóhiszeműen kell tárgyalnod, de továbbra is kereshetsz potenciális partnereket, miután elutasítottad a kiadó ajánlatát. Ez gyakori, és általában csak azt jelenti, hogy tájékoztatnod kell a kiadót a projektről, mielőtt valaki mással tárgyalhatnál.
Első elutasítás joga: A kiadó jogot kér annak eldöntésére, hogy részt kíván-e venni egy közelgő projektben. Ez trükkös: gyakorlatilag azt jelenti, hogy meg kell várnod, amíg a kiadó úgy dönt, hogy nem veszi meg a játékot, mielőtt "meghirdethetnéd". Általában azt javaslom, hogy az indiek küzdjenek ez ellen a záradék ellen, amíg el nem távolítják, vagy ha nem lehet eltávolítani, ne írják alá a szerződést.
Utolsó visszautasítás joga: A kiadó jogot kér, hogy ő is megtehesse azt az ajánlatot, amin gondolkozol, hogy elfogadod. Ez is trükkös: azt jelenti, hogy ha ajánlatot kapsz egy érdeklődő féltől, meg kell kérdezned a kiadótól, hogy megteszi-e ő is azt az ajánlatot. Ez egy kicsit bonyolultabbá teheti a házalást, de általában nem árt a projektnek. Még mindig jó ötlet visszautasítani.
Szeretnék hozzáadni még egy kitételt, amely egyre gyakoribb a tárgyalások során: kerüld az olyan szerződések vagy feltételek aláírását, amelyek megtiltják, hogy más lehetséges kiadókkal folytass tárgyalásokat. A kiadók az efféle kifejezéseket használhatják arra, hogy olyan helyzetekbe kényszerítsenek, ahol egyre nagyobb szükség van a pénzre, miközben vársz a válaszukra, és jobb ajánlatot szerezhetnek maguknak, mert kétségbeesetten szeretnél talpon maradni. Az én szabályom egyszerű: ha ők beszélhetnek más játékstúdiókkal, akkor neked is tudnod kell beszélni más kiadókkal. Töröltess minden ilyen záradékot.
FIZETÉS
A fizetés az egyik legkritikusabb része a kiadóval folytatott együttműködésnek, és annak biztosítása, hogy ezek a feltételek egyértelműek és világosak, létfontosságúak ahhoz, hogy megkapd a fizetést, ezért már akkor beszélj erről, amikor még nincs szó kifizetésről.
A legfontosabb dolog, amit tisztázni kell, hogy hogyan -, mikor -, és mi alapján kapod a fizetésed. Azt is fontos tisztázni, hogy mikor nem kapsz fizetést.
A fizetés feltételei a legfontosabbak: a kiadók gyakran ütemezést vagy kiegészítést használnak annak meghatározására, hogy mikor kapod meg a kifizetést. A fizetés általában két részből áll: előre (a játék kiadása előtt) és utólag (a játék kiadása után).
Előre fizetés esetén általában egy meghatározott pénzösszeg van elosztva a célok előre meghatározott listáján. Keresd meg konkrétan e célok definícióit (és vedd figyelembe, hogy az olyan kifejezések, mint az "alfa", "béta" vagy bármely más szakzsargon, jogilag semmit sem jelentenek, hacsak a szerződésben nem határozzák meg őket), és, hogy milyen eszközei vannak a kiadónak elutasítani vagy elfogadni ezeket (és ezek mennyi ideig tarthatnak). Ne feledd, ha a szerződésben meg vannak határozva a dátumok, a kiadó késése nem jelenti azt, hogy kitolódik a határidő: így szabotálhatják a határidők betartását a kifizetések blokkolásával és a gyártás lelassításával.
Az utólagos fizetés lehet bevételrészesedés – ez általában két szegmensre oszlik: megtérülés előtti és megtérülés utáni. Itt a legfontosabb annak meghatározása, hogy mennyi a megtérülés, mit jelent a megtérülés, és mi számít bele a megtérülésbe.
A legtöbb kiadó 70–100%-kal dolgozik a megtérülés előtt, majd 30–50%-kal a megtérülés után. Ne feledd, hogy 100%-os (vagy más nagyon magas) előzetes megtérüléssel általában fel kell készülnöd arra, hogy a játék elindítása után egyáltalán nem keresel pénzt, legalább három - hat hónapig – de az is lehet, hogy soha. Ebben az esetben győződj meg róla, hogy az előzetes finanszírozás fedezi a fejlesztést, és bőven a következő játék bemutatását is.
Általánosságban elmondható, hogy a megtérítendő összeg magában foglalja a neked biztosított összeget és a marketing költségeket. Egyes kiadók minőségbiztosítási és lokalizációs költségeket, vagy egyéb költségeket is felszámolhatnak – sőt még árrést is. Ne feledd, hogy ez hatással lesz a kiadás utáni eredményeidre, ezért ügyelj arra, hogy ne legyenek közte homályos vagy kétértelmű dolgok, vagy a kiadó belső költségei – ezeknek a költségeknek külső szolgáltatásoknak kell lenniük, nem fizetésnek vagy új nyomtatónak a kiadó irodájába.
Általánosságban elmondható, hogy a „játéknak tulajdonítható összes bevétel” beleszámít a megtérülésbe – de ellenőrizd, hogy a kapcsolódó árucikkek és egyéb eladások is beleszámítanak-e (és ha ez nincs definiálva, akkor definiáltasd!). Nagyon ügyelj arra, hogy az exkluzív ügyletek vagy a külső finanszírozás beleszámít-e a megtérülésbe: sok kiadó jelenleg nagy összegekért ad játékokat olyan szolgáltatásokhoz, mint az Epic Games Store és az Xbox Gamepass, és ha ezek nem szerepelnek a megtérülésben, sok pénztől fogsz elesni.
Végül ellenőrizd a fizetési feltételeket: milyen gyakran fizetnek? Mikor kezdenek fizetni? Milyen gyakran számolnak be a játékból származó bevételükről? Van-e könyvvizsgálati jogod annak ellenőrzésére, hogy valóban kifizetik-e amivel tartoznak? Kötelező-e fizetned valamit, például számlát? Ha igen, hogyan tudod betartani a követelményeket? És a számlázás vagy a jelentés megszerzése után mennyi idő múlva fizetnek?
Ne feledd, hogy a legtöbb szerződés esetében az utólagos fizetés csak három-hat hónappal a játék megjelenése után kezdődik: egyes platformokon és digitális áruházakban akár három hónapig is eltarthat a pénz kifizetése, és attól függően, hogy a kiadód havonta vagy negyedévente fizet, fél év várakozást is jelenthet az első hónapok bevételének megszerzése. Gondoskodj róla, hogy a stúdiód túl tudja élni azt az időszakot az előzetes finanszírozás révén – túl sok indiet láttam már, aki azért került komoly bajba, mert a (néha hatalmas mennyiségű) pénzére várt.
FELADATKÖRÖK MEGHATÁROZÁSA
Egy dolgot nagyon világosan meg kell határozni: mit fogsz csinálni te, és mit fog csinálni a kiadó.
A te részedről győződj meg róla, hogy egyértelműen meg van határozva, hogy mit fogsz csinálni, és hogy ne szerepeljen olyan felelősség, amellyel nem értesz egyet, vagy nem szeretnél beleegyezni. A kiadás utáni támogatás nagyon elterjedt, de világosan meg kell határozni, és ahhoz kötni, hogy van-e erre pénzügyi lehetőség.
A kiadók részéről gondoskodni kell arról, hogy feladataik egyértelműen legyenek meghatározva, és egyértelműen meg legyen határozva, hogy az egyes feladatokért ki fog fizetni: ők, vagy te a megtérülésen keresztül? Ha az utóbbi, mennyit költhetnek?
Ha a szerződésben csak annyi szerepel, hogy "marketing" - az nem elég jó. Mit jelent a marketing? Mekkora költségvetés áll rendelkezésre? Van beleszólásod abba, hogy milyen marketing történik?
Ezek a szakaszok gyakran tartalmaznak olyan kifejezéseket, mint „piaci szabvány”, „versenyképes” vagy „ésszerű erőfeszítések” – próbáld meg hátha tisztábban definiáltathatod ezeket a kifejezéseket. Ellenőrizd, hogy a kiadó által tett ígéretek hiányoznak-e: lokalizáció, minőségbiztosítás, közösségkezelés, előzetesek készítése, áruházi oldalak, kiadáskezelés stb. Még egyszer – győződj meg róla, hogy tisztában vagy azzal, hogy ki fizet ezekért.
SZERZŐDÉS FELMONDÁSA ÉS A HIBÁS
Végül nagyon alaposan nézd meg, mi történik, ha a szerződést különböző körülmények között felmondják. A szerződés megszűnésének két fő módja a futamidő lejárta és a szerződésszegés.
A legtöbb kiadó öt évtől tíz évig terjedő futamidőt határoz meg – bár néhányuk örökérvényű lesz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amikor a jogi kötelezettségeitek véget érnek – a dolgok megfogalmazásától függően előfordulhat, hogy visszakapod a játékot, vagy egy olyan kiadónál kötsz ki, aki árulja a játékod, de nem érkezik bevételed.
A szerződésszegésbe a kiadó olyan szabályokat ír be, amelyeket meg tudsz szegni: ezek olyan feltételek, amelyeket be kell tartanod, de ezt nem tetted meg. Például sok szerződésben találsz olyan részt, ami arról szól, hogy ismételten nem sikerül elérni egy kitűzött célt. Nagyon alaposan ellenőrizd ezeket a feltételeket, és ellenőrizd, hogy mik lehetnek az elutasítás kritériumai: általában a kiadónak értesítenie kell téged a szerződésszegésről, és adnia kell egy határidőt, annak jóvátételére. Ügyelj arra is, hogy mi történik a szerződésszegéskor: a kiadó néha biztosíthatja magának, hogy átvegye a játékot, ha többször elutasít egy mérföldkövet.
Gondoskodj arról is, hogy a felmondási feltételek egyenlőek legyenek, és neked is legyen módod felmondani a szerződést, ha a kiadó megszegi azt, és nem teljesíti az alkuban foglaltakat.
Végső soron a szerződésnek együttműködésnek kell lennie – ez egy módja annak, hogy meghatározzuk, mi történik, ha nézeteltérés támad. Ha valaha úgy érzed, hogy valami nem világos, hiányzik, kétértelmű vagy számodra hátrányos – függetlenül attól, hogy ez mennyire legálisan néz ki, mennyire logikusan hangzik, vagy mennyire ostobának érzed magad, hogy egyértelműsítést kérsz –, igenis, tedd szóvá. Ne írj alá szerződést, amíg nem vagy biztos abban, hogy az (elég) jó számodra.
GYAKORLATOK
Szerezz egy ügyvédet. Nem viccelek: a jog olyan dolog, amit egy évtizedig is olvasgathatsz, és még mindig nem fogod teljesen megérteni. Tárgyalhatsz egyedül is, ameddig akarsz, például ilyen cikkek segítségével, de mielőtt aláírnál valamit, kérj meg egy ügyvédet, hogy nézze át. A legtöbb játékjogász ingyenes tanácsadást is kínál. Használd ezt, hogy megvédd magát.
Őszintén nem tudom ezt eléggé hangsúlyozni, de próbáld meg megérteni, hogy a kiadótól kapott szerződés csak a tárgyalás kezdete. Olvass egy kicsit aredliningról, ez egy olyan kifejezés, amelyet a szerződéses beszélgetések során hallhatsz: lényegében azt jelenti, hogy átnézed a szerződést és (piros vonallal) megjelölöd, amin változtatni kell.
